USTAVNOPRAVNI POLOŽAJ HRVATSKE NA TEMELJU HRVATSKO-UGARSKE NAGODBE S ASPEKTA TEORIJE DRŽAVE I PRAVA
DOI:
https://doi.org/10.25234/pv/32864Sažetak
Ugarsko-hrvatska državna zajednica koja je postojala više od osam stoljeća bila je jedna od najtrajnijih državnih tvorevina u europskoj ustavnopravnoj povijesti, prije nego što je okončana 1918. godine raspadom tadašnje Austro-Ugarske Monarhije. Pri nastanku zajedničke države, njezine dvije članice nisu postavile pravne temelje državne zajednice, pa je sukob koji je nastao 1848. godine i jednostrano odcjepljenje Hrvatske (de facto jer je de iure dvije države još i dalje povezivala osoba kralja) stvorilo novu situaciju. Savez je obnovljen 1868. zaključivanjem Hrvatsko-ugarske nagodbe kao kompromisnog rješenja. Premda je ona nastala prema uzoru na Austro-ugarsku nagodbu, ipak neke njezine odredbe pružaju mogućnost različitog tumačenja, što je dovelo do čestih prijepora između Budimpešte i Zagreba.
Iz kuta pravnih komparatista i teoretičara države i prava ostaje dvojbeno je li Kraljevina Ugarska bila unitarna država ili je s Hrvatskom činila federaciju, odnosno realnu uniju. Uzavrele političke rasprave u doba dualizma nisu mogle dati jedinstven odgovor na to pitanje, a prilike za objektivne prosudbe nije bilo ni u doba između dva svjetska rata i potom Hladnog rata. Tek je osamostaljenje Hrvatske pružilo temelje za komparativna istraživanja sine ira et studio. U ovom radu iz perspektive teorije države i prava analiziramo hrvatsko-mađarski državnopravni model stvoren na temelju Hrvatsko-ugarske nagodbe.
Reference
Andrássi D, ’Az 1868-as nemzetiségi törvény és a magyar–horvát kiegyezés’, Erdélyi Jogélet, (2020), 2.sz, 141.–150.
Andrić S, ’Klaićev udio u raspravama hrvatske i mađarske historiografije’, u: Potonuli svijet – rasprave o slavonskom i srijemskom srednjovjekovlju, ur. Stanko Andrić. (Hrvatski institut za povijest, Slavonski Brod, 2001), 37.– 67.
Antal T, Szilágyi Dezső és műve. (Jogtörténeti Tár 4. Szeged, 2016).
Arisztotelész, Politika (prev. Szabó, Miklós). (Gondolat Kiadó. Budapest, 1984).
Barber N. W, The Constitutional State, (Oxford University Press, Oxford 2011).
Bartelson J, A Genealogy of Sovereignty. (Cambridge University Press, Cambridge, 1995).
Beksics G, A dualismus. Története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink. (Budapest, 1892).
Benn S. I, The Uses of Souvereignty. Political Studies. Vol. 3. No. 2., 1955. 109.–122.
Bertényi I. ifj, ’Magyar-horvát közjogi és politikai viták a századfordulón. Bánffy Dezső intrikái Khuen-Héderváry Károly horvát bán ellen’ u: A horvát-magyar együttélés fordulópontjai: intézmények, társadalom, gazdaság, kultúra. (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet – Horvát Történettudományi Intézet. Budapest, 2015).
Bidermann, H. I, ’Législation autonome de la Croatie et aperçu de l'histoire du droit Croate’, Revue du Droit International et de Législation Comparée tome VIII. (Gand, 1876), 215.–292.
Burazin L, Krešić M, i Tucak I, Priručnik za teoriju prava – praktični dio (Handbook of Legal Theory – practical part), (Naklada Breza, Zagreb, 2018).
Čepulo D, ’Croatian Constitutionalism from Autonomy to the State.’ u: Comparative Constitutionalism in Central Europe. (Central European Academic Publishing, Miskolc, Budapest, 2022), 37.–56.
Čulinović F, Državnopravna historija jugoslavenskih zemalja XIX i XX vijeka. Zagreb, 1953.
Dabinović A, Hrvatska državna i pravna povijest: s reprodukcijama najvažnijih dokumenata i slikama, pretisak izdanja iz 1940. god. (Matica hrvatska, Zagreb, 1990).
Dareste F. R, ’Compromis politique entre la Hongrie et la Croatie’. Les constitutions modernes, tome I, (1883, 1891 et 1910).
Dugalić V, Srakić, M i Landeka A (ur.), Josip Juraj Strossmayer biskup bosanski ili đakovački i srijemski. Sve za vjeru i za domovinu. (Prigodne okružnice i propovijedi te značajniji govori i osvrti 1850–1905. IV. svezak. Đakovačko-osječka nadbiskupija. Đakovo, 2015).
Erlenbusch V, ’The Concept of Sovereignty in Contemporary Continental Philosophy.’ Philosophy Compass 7, no. 6 (2012): 365.–375.
Ferdinándy G, A magyar alkotmány történelmi fejlődése. Budapest, 1906.
Gović I, ’Revizija u svjetlu posljednjih izmjena i dopuna Zakona o parničnom postupku (ZPP/03) i na njima utemeljenoj sudskoj praksi.’ Zbornik Pravnog fakulteta Sveučilišta u Rijeci, vol. 29, br. 2, (2008.), 1093.–1128.
Grgin, Borislav, ’Hrvatski i slavonski banovi za vladavine Korvina i Jagelovića', u: Prekretnice u suživotu Hrvata i Mađara. Institut za povijesne znanosti Mađarske akademije znanosti, Hrvatski institut za povijest. Budimpešta, 2015.
Grimm D, Sovereignty: The Origin and Future of a Political and Legal Concept. (Columbia University Press, New York, 2015).
Grotius H, A háború és béke jogáról. (Budapest, 1960).
Heka L, ’Hrvatski ban: prava i ovlasti tijekom tisućgodišnje opstojnosti: Mađarska ustavnopovijesna perspektiva’. Zbornik Pravnog fakulteta Sveučilišta u Rijeci, vol. 44, br. 2, (2023), 435.–454.
Herzog R, ’Államkapcsolatok’. Államtan. Írások a XX. századi általános államtudományok köréből. Ur.: Takács Péter. (Szent István Társulat. Budapest, 2003).
Hinsley, F. H, Suverenitet (prev. Veljka Čolić-Peisker). (August Cesarec. Zagreb, 1992).
Horbec I, ’Prosvijećeni apsolutizam i banska služba. Uvod u politiku hrvatsko-slavonskih staleža/1756.–1790.)', u: Prekretnice u suživotu Hrvata i Mađara. (Institut za povijesne znanosti Mađarske akademije znanosti, Hrvatski institut za povijest. Budimpešta, 2015).
Horn G, Le Compromis De 1868 Entre La Hongrie Et La Croatie. Et celui de 1867 entre l’Autriche et la Hongrie, etude historique et critique. (Paris, 1907).
Jászi V, Tanulmányok a magyar-horvát közjogi viszony köréből. (Budapest, 1897).
Jellinek G, Die Lehre von Staaten-verbindung, (Wien, 1882).
Jellinek G, Ueber Staatsfragmente. (Verlag von Gustav Koester. Heidelberg 1896).
Jellinek G, Allgemeine Staatslehre. (Verlag von O. Haering. Berlin, 1900., 1914).
Jelušić M, ’O evoluciji ideje federalizma u hrvatskih ustavnih teoretičara’. Primjena federalnog načela i pouke ustavne reforme. Ured.: Branko Smerdel. (Pravni fakultet Sveučilišta u Zagrebu - Centar za demokraciju i pravo Miko Tripalo. Zagreb, 2007), 189.–203.
Jeszenszki B, A társországok közjogi viszonya a magyar államhoz. (Budapest, 1889).
Kelsen H, Das Problem der Souveränität und die Theorie des Völkerrechtes. Beitrag zu einer Rechtslehre. (J. C. B. Mohr. Tübingen, 1920., 1928).
Kingsbury B, Sovereignty and Inequality, European Journal of International Law, (1998), No. 9. 599.–625.
Kosnica I, ’Modernizacija putem naredbi za vrijeme banovanja Ivana Mažuranića’, Zbornik Pravnog fakulteta Sveučilišta u Rijeci, vol.44, br. 3, (2023), 607.–626.
Kosnica I, ’Odjelni predstojnici u Zemaljskoj vladi za Hrvatsku i Slavoniju (1869. – 1918.): između politike i uprave’, Zbornik radova Pravnog fakulteta u Splitu, vol. 60, br. 3, (2023), 543.–563.
Krbek I, Suverenitet, (Rad JAZU, knjiga 339, Zagreb, 1965).
Kristó Gy, ’A magyar-horvát perszonálunió kialakulása’, Tiszatáj, (Szeged, 2002), 10. sz.
Máthé G, ’Szuverenitás kérdések’, Jogtörténeti Parerga III. Ünnepi tanulmányok Mezey Barna 70. születésnapja tiszteletére. (ORAC Kiadó. Budapest, 2023).
Mezey B, Magyar alkotmánytörténet. (Osiris Kiadó. Budapest, 2003).
Mockle D, ’L'État de droit et la théorie de la rule of law.”, u: Les Cahiers de droit Vol. 35. No. 4. (Faculté de droit Université Laval, Québec, 1994), 651.–992.
Pálosfalvi T, ’A bánok helye a királyság kormányzati struktúrájában. Királyi hatalom és területi különkormányzat 1435 – 1526.’, u: A horvát-magyar együttélés fordulópontjai: intézmények, társadalom, gazdaság, kultúra. (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet – Horvát Történettudományi Intézet. Budapest, 2015).
Pecze F, ’A magyarországi és horvátországi követek óvásjogától az interpellációs jogig, kitekintéssel a nyugat-európai rokonjogokra (XVII–XIX. század)’, u: Az európai alkotmánytörténet és a nyolc évszázados magyar-horvát államközösség fejlődése (1102–1918). (A Hunyadi Szövetség füzetei 10. kötet. Budapest, 2001), 93.–126.
Pliverić J, Das rechtliche Verhaltniss Kroatiens zu Ungarn. Besprechen von dr. Georg Jellinek, Professor des Staatsrechtes an der k. k. Universitat zu Wien, und dr. Josef Pliverić, Professor des Staatsrechtes an der kgr. Franz Josef Universitat zu Agram, (Agram, 1885).
Sári J, ’Magyarország kormányzati rendszerei’, u: Alkotmánytan I. (Osiris Kiadó. Budapest, 2007).
Silkenat J R, Hickey J. E. Jr. and Barenboim P (eds.), The Legal Doctrines of the Rule of Law and the Legal State (Rechtsstaat). (Springer, 2014).
Šarinić J, Nagodbena Hrvatska. Postanak i osnove ustavne organizacije. (Zagreb, 1972).
Šulek B, Hrvatski ustav ili konstitucija, (Zagreb, 1883).
Švoger V i Tvrtković T, ’Između ugrofilije i ugrofobije. Slika Mađara u Hrvatskoj od 16. do 19. stoljeća', u: Fodor, Pál ; Sokcsevits, Dénes (ur.), Prekretnice u suživotu Hrvata i Mađara. (Institut za povijesne znanosti Mađarske akademije znanosti, Hrvatski institut za povijest, Budimpešta, 2015).
Takács G. ured., Állambölcséleti töredék. Somló Bódog írásai és hátrahagyott jegyzetei egy megírni tervezett Állambölcseletből. (Gondolat Kiadó, Budapest, 2016).
Takács P, Az államok rendszertana és típológiája. Államelméleti elemzés. (Gondolat Kiadó. Budapest, 2023).
Tucak I, ’Globalizacija i državni suverenitet’. Hrvatska javna uprava, god. 7, br. 1, Zagreb, 2007, 139.–170.
Tucak I, (ed.), Current Problems of Legal Theory and Comparative Law, (Faculty of Law Osijek, Library of Law and Theory:1, Osijek, 2017).
Valentić M, ’O jednom pristupu državnopravnoj povijesti’. Časopis za suvremenu povijest, vol. 5. no. 1. (Zagreb, 1973), 147.–160.
Varga Sz, ’Bán vagy alkirály? A horvát-szlavón báni hatalom a 16-17. században’, u: Fodor, Pál ; Sokcsevits, Dénes (szerk.), A horvát-magyar együttélés fordulópontjai: intézmények, társadalom, gazdaság, kultúra. (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet – Horvát Történettudományi Intézet. Budapest, 2015).
Varga Sz. i Sokcsevits D, A horvát szábor története. (Országház Könyvkiadó. Budapest, 2022).
Žigrović I, 'Hrvatsko-ugarska nagoda', u: Ivan plem. Žigrović: Hrvatski ustavni zakoni. (Zagreb, 1917).
SABORSKI SPISI, DNEVNICI, VLADINI SPISI
Magyar Nemzeti Levéltár (MNL)– Mađarski državni arhiv
Országos Levéltár (OL) – Zemaljski arhiv
Minisztertanácsi Jegyzőkönyvek (MJ) – Zapisnici Ministarskog vijeća
Képviselőházi irományok (KI) – Spisi Zastupničkog doma
Főrendiházi irományok (FI) – Spisi Kuće velikaša
Prilozi k stenografičkim zapisnikom Sabora kralj. Hrvatske, Slavonije i Dalmacije petogodišnje 1892–1897. Svezak III. Tiskarski zavod Narodnih Novinah, Zagreb, 1895.
PRAVNI IZVORI
Zakonski čl. 1. iz 1868. Sbornik zakonah i naredabah valjanih za kraljevinu Hrvatsku i Slavoniju, 1868. II. izdanje, 115.–125.
MREŽNI IZVORI
Bihari, Mihály, A modern szuverenitás elméleti alapjai Kísérlet egy funkcionalista rendszerszemléletű szuverenitáselmélet alapjainak kidolgozására. MTA Law Working Papers 2014/51. <https://real.mtak.hu/121266/1/2014_51_Bihari.pdf.> accessed 15 May 2024.
Preuzimanja
Objavljeno
Broj časopisa
Rubrika
Licenca
Autorska prava (c) 2025 László Heka
This work is licensed under a KreativniCommons Attribution-NonCommercial Međunarodne licence.
Autori zadržavaju autorska prava za članke objavljene u časopisu, no daju časopisu pravo prvog objavljivanja. Radove prihvaćene za objavljivanje ili već objavljene u Pravnom vjesniku Pravnog fakulteta u Osijeku autor smije objaviti u drugim publikacijama, uz napomenu da je rad već objavljen u Pravnom vjesniku.
